Kedves Olvasóim!
Amolyan bemutatkozásnak szánom ezt a kis bevezetőt, hátha valaki annyira unatkozna, vagy van kedve/türelme ezt végig olvasni.
Ígérem nem leszek hosszú, kár is lenne rögtön az összes kártyámat felfedni az elején. Ugyebár ;-)
Szóval Pápay Andreának hívnak, ismerősöknek Andrea, barátoknak Andi, de semmiképp sem Andika. Jó ha egy pár ember létezik, akinek megengedem, hogy így szólítson, még a hideg is kiráz tőle.
Tehát adott egy lassan 34 éves anyuka, aki ráébredt arra, hogy szükség lenne megértő női körökre és beszélgetésekre. Ennek a nyomán, de nem csak nőies témákban kezdek bele az írásba, hogy megmutassam mit tanultam az eddigi sorscsapásaimból, hátha valaki tud belőle profitálni. Férjem azt mondja jól írok, ezt majd az idő, és ti, akik hajlandóak vagytok követni a személyes blogomat eldöntitek. És ha már itt tartunk, írásaimban a tegeződő hangnemet fogom használni, előre is elnézést kérek, ha ez valakit sért. Úgy érzem, így közelebb érezhetlek benneteket és barátibb hangvétellel tudom a gondolataimat is megosztani.
Mivel is akarom én itt koptatni az ujjaimat? Mik azok a témák, amiket érinteni szeretnék? Gyakorlatilag maga az élet. Az ehhez kapcsolódó örömök, fájdalmak, bebugyolálva nőies köntösbe.
A mai mottó pedig legyen: Kapcsolódni jó!
Köszönöm a figyelmet!